A McLaren az élre tör a Stratasys 3D nyomtatással

A McLaren az élre tör a Stratasys 3D nyomtatással

A Surrey-központú McLaren Racing csapat, amely 12 versenyzői és 8 konstruktőri bajnokságot nyert eddig a Forma-1-ben. Mostantól a Stratasys 3D nyomtatási technológiáit alkalmazza a tervváltozatok elkészítésének felgyorsítására és a McLaren versenyautó súlyának csökkentésére.

A McLaren versenyautók 3D nyomtatott alkatrészekkel futnak

A 2017-es versenyautó teljesítményének javítására tervezett 3D nyomtatott alkatrészek közé hidraulikavezetéket tartó konzol, rugalmas rádió kábelkorbácstartó, szénszálas kompozit fékhűtő csövek és hátsó szárnyvéglap tartozik.

A versenyautó konzolja négy óra alatt készült el, szemben a hagyományos gyártási folyamatok kéthetesre becsült gyártási idejével.

McLaren Forma-1 versenyautó kormány
A kép a McLaren tulajdona.

A McLaren a hidraulikus vezeték rögzítésére szolgáló szerkezeti konzolt 3D nyomtatással, egy Stratasys Fortus 450mc 3D nyomtató segítségével, szénszál-erősítésű nylon anyagból (FDM Nylon 12CF) készítette el.

A versenyautó hidraulikavezeték-tartó konzolja. A kép a McLaren tulajdona.
Hasonlóképpen, egy új, kétirányú kommunikációs és adatrendszer is bekerült a versenyautóba, de a kábel elvonta a pilóta figyelmét. Ennek megszüntetése érdekében a McLaren kihasználta azt, hogy a Stratasys J750 3D nyomtató rugalmas anyagok nyomtatására is képes, és előállított egy gumihoz hasonló anyagú tartót a kommunikációs rendszer kábelkorbácsainak kötegeléséhez. Egyetlen nap alatt megtörtént a három tervváltozat elkészítése és 3D nyomtatása.
A McLaren versenyautó rádió-kábelkorbácsa.
A versenyautó rádió-kábelkorbácsa. A kép a McLaren tulajdona.
A versenyautó hátulján lévő, a hátsó leszorítóerő növelésére szolgáló nagy méretű szárnyvéglap szénszál-erősítésű kompozitból készült, egy FDM-alapú Fortus 900mc 3D nyomtatóval előállított szerszám segítségével. A csapat három nap alatt végzett a 900 mm széles, magas hőmérsékleten (177 °C), ULTEM™  1010 resin alapanyagból készült öntőforma 3D nyomtatásával az autoklávozott kompozit szerkezetben való felhasználásra, amivel a csapat időt takaríthatott meg a kritikus fontosságú, korlátozott tesztelési időszakban. Neil Oatley, a McLaren Racing tervezésért és fejlesztésért felelős igazgatója a következőket mondta el: „Folyamatosan módosítjuk és tökéletesítjük a Forma 1-es versenyautó terveit, így az új tervváltozatok gyors tesztelésére való képesség alapvető fontosságú az autó könnyebbé tételéhez, és még inkább a nagyobb teljesítményt célzó, kézzelfogható változatok számának növelése tekintetében. McLaren Forma-1 csapat Stratasys 3D nyomtatókat alkalmaz

Oldható 3D nyomtatott szerszámok a versenyautó fékalkatrészeinek hőmérsékletszabályozásához

Ha az autóval kapcsolatos új fejlesztéseket egy versennyel hamarabb mutathatjuk be, miközben az új ötletből mindössze néhány nap alatt új alkatrész lesz, az kulcstényező a McLaren versenyképességének növeléséhez. Azzal, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzuk a Stratasys 3D nyomtatási technológiáját a gyártási folyamatainkban – a kész alkatrészek előállításakor, a kompozitgyártáskor, vagy akár fogyóeszközök, például megmunkálóbefogók készítésekor – csökkenthetjük az átfutási időt, és közben összetettebb alkatrészeket gyárthatunk.” A tervezési és gyártási ciklus felgyorsítása érdekében a versenycsapat a Stratasys uPrint SE Plus készüléket a tesztek és versenyek során a helyszínen is alkalmazni fogja. Így lehetővé teszi a csapat számára, hogy igény szerint állíthasson elő alkatrészeket és szerszámokat.
3D nyomtatást használ a McLaren Forma-1 autóihoz
A kép a McLaren tulajdona.
A fékalkatrészek hőmérsékletének hatékony szabályozásához a McLaren 3D nyomtatással készült oldható szerszámokat állít elő, amelyeket üreges kompozit fékhűtő csövek gyártására használ. A kimosható mag 3D nyomtatással készült, kifejezetten ehhez az alkalmazáshoz fejlesztett oldható ST-130 anyagból. Ezt szénszál-erősítésű kompozit anyaggal vonták be, majd magas hőmérsékleten autoklávozták. A folyamat végeredménye egy csőszerű szerkezet, amelynek rendkívül sima belső felülete biztosítja a szükséges légáramlást a fékekhez, miközben maximális aerodinamikai és motorteljesítményt biztosít. Forrás: Stratasys; McLaren; theengineer.com; Autopro.hu. A képek a McLaren és a Stratasys tulajdona. Ismerje meg Ön is a McLaren által is sikeresen alkalmazott Stratasys FDM 3D nyomtatókat!

3D-nyomtatott robot-virágok menthetik meg a méheket

3D-nyomtatott robot-virágok menthetik meg a méheket

Egy ausztrál művész újszerű ötlettel állt elő a csökkenő méh populációk megmentésére. „Mesterséges Beporzó” elnevezésű koncepcionális projektje 3D-nyomtatott robot-virágokkal és mesterséges beporzással ösztönözné szaporodásra a méheket.
A 3D nyomtatott, repcére hasonlító virágszirmok vonzzák a méheket.
A méhfajok az egész világon olyan, az emberiség által előidézett kihívásokkal néznek szembe, mint az éghajlatváltozás, a rovarirtó szerek és az invazív fajok elterjedése. Szerencsére sok magánszemély és szervezet rukkol elő olyan ötletekkel, amelyek segítik a beporzásban meghatározó szerepet játszó rovarok védelmét. Michael Candy, Brisbane-i művész egyike ezeknek. A méhek beporzási tevékenységének elősegítésére egy olyan ötlettel állt elő, amelyben az additív gyártás is fontos szerepet kap. A projekt lényege, hogy pollennel és nektárral feltöltött, 3D nyomtatott robot-virágokat helyez valódi növények közé, hogy odacsábítsák és beporzásra sarkallják a méheket. A virágokat mesterséges porzószállal és repce-ihlette szirmokkal is ellátták, hogy jobban vonzzák a méheket. A nektároldatot egy sor motor és csövecske juttatja a 3D nyomtatott virág felszínére.
A nektároldatot egy sor motor és csövecske juttatja a 3D nyomtatott virág felszínére.
Candy elmondása szerint nem volt egyszerű feladat rávenni a méheket a beporzásra, sok próbálkozás és kudarc vezetett a sikerig. „Több évbe telt, mire rá tudtuk bírni a méheket, hogy rászálljanak a mesterséges porzókra” – mondta. „A szintetikus virág színe és formája is fontos a vonzerő szempontjából, mivel a méhek sokféle módon azonosítják be a virágokat.” A tesztek és a kísérletek azonban azt mutatják, hogy a méhek vonzódnak a kis sárga, 3D nyomtatott virágokhoz és pollent is gyűjtenek róluk.
A mesterséges repcét valódi fajtársai közé ültetik.
Candy úgy véli, hogy mesterséges beporzási rendszere egy napon szélesebb körben is elterjedhet, hogy ösztönözze a méheket a beporzásban: „Elképzelhető, hogy egy olyan jövőben, amikor a növények már nem lesznek képesek virágport termelni, csak gyűjteni, a „Mesterséges Beporzó” képes lenne helyreállítani a növények szaporodási ciklusát.” (Forrás: http://www.3ders.org)

3D nyomtatás az Oscar szobor előállításában is

3D nyomtatás az Oscar szobor előállításában is

Idén már 90. alkalommal rendezik meg az Oscar gálát, melyre március 4-én, a Dolby Színházban, Los Angelesben kerül sor. 2017-es év legjobb filmjeit és filmeseit díjazzák, melyek között az előző évekhez hasonlóan magyar alkotásért is szurkolhatunk. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje a legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriában indul.

Az eredeti Oscar szobor

Az első díj tervezését Cedric Gibbonsra, az MGM (Metro-Goldwyn-Mayer) díszlettervezőjére bízták, majd az ő elképzelései, vázlatai alapján Georges Stanley szobrászművész készítette el. Így született meg Oscar 3,856 kg-mal és 34,3 cm-es magassággal, a mérete azóta sem változott, viszont a talapzatot 1945-ig többször is áttervezték.

Napjainkban az Oscar szoborból évente 50 db készül, és 12 ember munkája van benne. Az évek során több változtatáson is átesett a szobor, mivel a díjazottak első alkalommal aranyozott bronz, később fém, végül 24 karátos arannyal bevont szobrokat tarthattak a kezükben. A II. világháború idején a hatalmas fémhiány miatt 3 évig festett gipszből készültek a szobrok.

Makerbot 3D nyomtatóval készült Oscar szobor

Az Akadémia viszont néhány éve úgy döntött, hogy az eredeti, 1929-es bronz öntőforma alapján készítteti el a szobrokat. Ezzel a feladattal a művészi munkákra specializálódott New York állambéli Rock Tavernben lévő öntödét bízták meg. A műhely digitálisan beszkennelte az 1929-es szobrot és a modernkori alapzatát. A digitális Oscart ezután 3D nyomtatóval nyomtatták ki és ennek segítségével született az öntőforma, mely segítségével viaszból ki tudták önteni a szobrokat. A viaszszobrok ezután kerámia burkolatot kaptak, majd a figurákat addig hevítették, míg kifolyt belőlük a viasz és csak az üres külső köpeny maradt. Ezután az üres kerámia köpenybe öntötték a megolvasztott, folyékony bronzot. Lehűlés után tisztították és csiszolták az öntvényeket. A szobrok 24 karátos aranyborításáról egy brooklyni cég, az Epner Technology gondoskodik. A szobrocskák bronz alapja némi fekete patinát is kap, a figurákat végül kézzel csiszolják makulátlanra.  Az ötven Oscar-díj elkészítése három hónapot vesz igénybe ezzel a módszerrel. A szobrok mérete továbbra sem változott, 34 centiméter magasak és 3,8 kg súlyúak.

Reméljük, hogy az 50 szoborból, melyek részben a 3D nyomtatás technológia felhasználásával készültek, egy idén is Magyarországra kerül Enyedi Ildikó jóvoltából. Szurkoljunk együtt március negyedikéről ötödikére virradóra.
Enyedi Ildikó filmjéért is izgulhatunk a 90. Oscar-on.
(Képek forrása: nerdist.com; Varinex Zrt; kidsnews.hu)

3D nyomtatott talpú Adidas cipő

3D nyomtatott talpú Adidas cipő

Izgalmas hírek a cipő-fanatikusoknak: az Adidas a sokáig tartó hitegetés után végre piacra dobta legújabb termékét, az AlphaEDGE 4D LTD-t!

Az Adidas várva várt, 3D nyomtatott talpú cipője
Az Adidas várva várt, 3D nyomtatott talpú cipője

Az AlphaEdge 4D LTD az egyik legnépszerűbb és legjobb minőségű AlphaBounce elnevezésű futócipőn alapul. A Futurecraft nevezetű, 3D nyomtatással készített anyag a Bounce habot helyettesíti a cipő talpán. Az Adidas és a Carbon közös munkája során jött létre ez az újítás, melynek különlegessége, hogy minden lépésnél irányított energiavisszatérítés történik fény és oxigén segítségével. Természetesen a cipőt sportolóknak készítették, de dizánja lehetővé teszi utcai viseletét is.

AlphaEdge 4D LTD
AlphaEdge 4D LTD

(Képek: https://sneakernews.com)

Amennyiben szeretne többet megtudni 3D nyomtatási technológiákról, kattintson ide.

3D nyomtatás a szuperhős filmekben is

Varinex

UPDATE:

A Fekete Párduc jelmez kategóriában 2019-ben megkapta a legnagyobb elismerést, az Oscart!

 

A kép forrása: Marvel

………………………………………………………………………………………………

2018. január végén jelent meg a talán eddig legjobban várt szuperhős film, a Fekete Párduc. A film óriási sikert aratott és ez részben köszönhető Ruth E. Carternek, aki Hollywoodban nagy tiszteletnek örvendő jelmeztervező, többek között a Malcolm X (1992) és a Selma (2014) című filmekben végzett munkája által ismerik, de sok más filmben jelenített meg nagyon egyedi és bámulatosan szép öltözékeket.

Ebben a filmben is remek munkát végzett, ahol a múlt és a jelen afro-amerikai kultúráját kellett ötvöznie. Ryan Coogler (rendező) világában a legfejlettebb ország Wakanda, melynek lakosai erősen kötődnek gyökereikhez, ebben a futurisztikus technológiával rendelkező, azonban látszólag harmadik világbeli országban.

Ramonda királynő (Angela Bassett) 3D nyomtatóval készített válldísze (Fotó: vogue.co.uk)

Ezt az ellentmondást Ruth E. Carter tökéletesen szemlélteti, mikor megnézzük Ramonda királynő (Angela Bassett) 3D nyomtatóval készített válldíszét, mely a jelenleg elérhető legmodernebb csúcstechnológiával jeleníti meg egy már évszázadok óta létező kultúra jellegzetes jegyeit. A 3D nyomtatás egyik legnagyobb szépsége, hogy terveinknek csupán a képzeletünk szabhat határt, divattervezők is gyakran használják, mivel olyan darabok készíthetőek el vele, melyek más technológiával megvalósíthatatlanok lennének. Ezért, mikor Carter megálmodta ezt a grandiózus kelléket, nem is választhatott volna jobb és különlegesebb kivitelezést, mint a 3D nyomtatás.

Azonban nem ez a válldísz az első kellék, melyet 3D nyomtatóval készítettek szuperhős filmhez. Az előző évben megjelent Thor: Ragnarokban Hela fejdísze is ezzel a technológiával készült.

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., amelyben együttműködő partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

Nagyszabású hazai orvos-biológiai kutatás vette kezdetét a BME közreműködésével

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D nyomtatás témáival. A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

A kutatás célja versenyképes, hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása, illetve a hazai hozzáadott érték növelése, az alábbi fő területeken:

– komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
– technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
– fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése: 837 823 139 Ft
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásának összege: 745 423 139 Ft

Az első mérföldkő eredményei

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik

Az orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozását a VARINEX Zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen végzi.

Sajtómegjelenés: Egyénre szabott implantátumok gyártását fejlesztik
A személyre szabott implantátumok magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek az emberi szervezet számára.

A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 745, 5 millió forintos támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

 

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D-nyomtatás témáival.

A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

„Döntően a lézeres additív technológiákra fókuszálva olyan kutató-fejlesztő és gyártó mintarendszert, illetve smart üzemet alakítunk ki orvos-biológiai eszközök gyártására, amely az eddigi, zömmel egyedi kezdeményezésű, kisebb fejlesztéseket rendszerszinten törekszik integrálni, az ipari fejlesztés és egyetemi kooperáció kiépítésével és tartós fenntartásával”

– mondta el Falk György, a Varinex Zrt. stratégiai igazgatója.

A kutatás főbb területei:

  • a komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
  • technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
  • fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése 837, 8 millió forint.

Forrás: Gyártástrend

3D nyomtatott orvosi modellek

Sajtómegjelenés: 3D orvos-biológiai kutatás kezdődött

Sajtómegjelenés: 3D orvos-biológiai kutatás kezdődött

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben.

Egyénre szabott orvos-biológiai implantátumok és segédeszközök új generációs gyártási folyamatának kidolgozásába kezdett a VARINEX Zrt., amelyben együttműködő partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A hároméves kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg, és célja egy versenyképes és hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása.

 

Az életminőséget javító orvos-biológiai eszközök egyénre szabott generációjának gyártástechnológiáját fejlesztheti az NKFI Alap támogatásával és a BME bevonásával a VARINEX Zrt., három éven keresztül. A fejlesztés az additív gyártástechnológiai eljárások komplex rendszerének vizsgálatával valósul meg, fókuszban az adatgyűjtés- és feldolgozás, modellezés, virtuális gyártás, validálás és a 3D nyomtatás témáival. A projekt eredménye a humán gyógyászat terén olyan egyénre szabott, egyedileg gyártott implantátumok, illetve eszközök előállítása és alkalmazása lesz, amelyek az emberi szervezet számára magasabb fokú biokompatibiltást és biofunkcionalitást jelentenek, gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett.

„Döntően a lézeres additív technológiákra fókuszálva, olyan kutató-fejlesztő és gyártó mintarendszert, illetve smart üzemet alakítunk ki orvos-biológiai eszközök gyártására, amely az eddigi, zömmel egyedi kezdeményezésű, kisebb fejlesztéseket rendszerszinten törekszik integrálni, az ipari fejlesztés és egyetemi kooperáció kiépítésével és tartós fenntartásával” – mondta el Falk György, a VARINEX Zrt. stratégiai igazgatója.

A kutatás célja versenyképes, hosszabb távon költség- és időkímélő minőségi gyártás létrehozása, illetve a hazai hozzáadott érték növelése, az alábbi fő területeken:

  • komplett gyártási folyamat kidolgozása, kiépítése, az egyén CT felvételétől a kész, személyre szabott implantátumig, illetve segédkészülékig;
  • technológiai mintarendszer kialakítása a kutatáshoz, fejlesztéshez és a gyártáshoz, biztosítva a projekt futamideje utáni kutatás-fejlesztés folytatását;
  • fém és polimer termékekre vonatkozóan minősítési protokollok kidolgozása, a termékekkel egy időben elkészülő tesztmintákra alapozva, a beépítésre alkalmasság véleményezésével.

A projekt teljes költségvetése: 837 823 139 Ft, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásának összege: 745 423 139 Ft

Forrás: MedicalOnline

Készítsünk replikát 3D nyomtatással!

Varinex

Ezzel a kézenfekvő, de még korántsem annyira széles körben elterjedt elképzeléssel keresett fel bennünket a Magyar Nemzeti Múzeum a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal karöltve. Az Orvostörténeti gyűjtemény egyik féltett kincsét, egy XVII. századi kisméretű szülészeti tanbabát kellett beszkennelnünk, majd kinyomtatnunk, hogy a programok és kutatások során ne a ritka – mindössze 11 darabról van tudomásunk világszerte! – és nagy értékű, elefántcsontból készült törékeny figurát adják kézről-kézre, hanem annak pontos mását.

Szülészeti tanbaba a XVII. századból (MNM SOM, ltsz.: 77.275.1.1-5)

A szkennelésre a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban került sor, ahol mi is csak kesztyűs kézzel nyúlhattunk a törékeny műtárgyhoz. A szkennelést megnehezítette, hogy a Stephan Zick, nürnbergi mester által faragott szétszedhető szülészeti tanbaba has környéki része számtalan apró kis részletből, szervből áll, amelyek csak a mellkas és hasfal leemelése után válnak láthatóvá, mint például az anyaméh és benne az apró magzat. A szobrocska ráadásul elefántcsontból készült, ami igen szép, de fényes felület és érthető okokból nem mattítható a szkennelés kedvéért.

A nehezítő körülmények ellenére, nagyon szép modellt sikerült létrehozni. A beszkennelt állományon kiegészítettük a hiányzó részeket és tovább finomítottuk Geomagic Design X szoftverrel, ami a világ egyik legmodernebb visszamodellező szoftvere. 

A modell kinyomtatásának egyik legfontosabb szempontja volt, hogy minél jobban hasonlítson a gyönyörű, törtfehér, fényes felületű elefántcsonthoz. A VeroWhite alapanyagra esett a választásunk, amely szín- és felületbeni hasonlósága mellett kiválóan képes visszaadni a részleteket. Egyes elemeket, mint például a hasfalat, VeroClear átlátszó modellanyagból nyomtattuk, ami betekintést enged a méhbe. A többszáz éves műalkotás így visszakerülhetett a vitrinbe, 3D nyomtatott mását pedig tanulmányozhatja a szakma és az érdeklődő közönség is.

Tudjon meg többet a bejegyzésben szereplő modellek kinyomtatásához használt 3D nyomtatókról: Stratasys PolyJet 3D nyomtatók